Szóval a Roma.
Emlékszem régi, még debreceni napokra, hogy ülök a villamoson és nagyon boldog vagyok, pusztán azért, mert szerda van, este tehát BL-forduló. Ezek a Juve nagy évei voltak, Lippivel. Utána Budapest, Dortmund majd Real és Manchester. Még ma is támpontot ad, ha a múltra gondolok, hogy melyik évben ki nyert, ez az Ajax, amaz meg a Liverpool évében történt. Vissza tudom követni a történetet a Marseille győzelméig, évről évre. Egy döntő maradt ki, a Real-Leverkusen, az sem teljesen, mert valami hittanos gyűlésről hazatérve a harmimncas busz megállójában legalább hallgatni tudtam a kertváros egyik kockaházából kiszűrődő hangokat, alighanem még Knézyét.
Meg nyáron a VB-k, EB-k. A 94-es döntőtől minden emlék éles: azt egy vizitúrán néztük meg, egy falusi kocsmában. '96, mi a tanyán, az EB Angliában, Gascogne, Macca és Shearer, meg az első könnyek: búcsú a németek, majd az argentínok ellen, megannyi dráma.
Aztán elköltöztem otthonról, mindenféle TV-nélküli lakásokba, és lassan már csak a döntők maradtak meg nekem a sorozatból. Meg néhány nyári meccs a Millenárison.
El is felejtettem az egészet. Ha az ember nem nézi ne
Utolsó kommentek