eremita a parigi

Nem egyszerű a helyzet, túlnyerte magát az európai jobboldal. Ahol a szocik kormányoznak, ott nagyon, ahol ők, ott csak kicsit, de ott is megverték a baloldalt. Európai egypártrendszer. A tavalyi olasz választásokkor, a két évvel ezelőtti francia voksoláskor érezni lehetett, hogy…

Nyugodt, szokásos hétvége, tanulgatás és mozi. Esti séta. Sajnos az eső miatt nem biciklizhettem, ma meg ugye Roland Garros döntő, nem hagyhatom el a várost, szóval tovább rostokol szegény meridám a sarokban. Két film. Őszi szonáta, igazi Bergman, mint egy gimnáziumi…

Lassan minden a végére ér. Ma szinte teljes magány. F már rég elutazott,  tegnap délben pedig Dettit és Bandit is kikísértem a buszhoz, mely a repülőtérre visz: ők mennek én maradok, és mint már annyiszor újra felszállok a megszokott metróra, hogy talán kissé elvágyódva,…

Vonatfütty. Zötyögünk az RER-en egy véget nem érő úton át ("lungo una strada, che non finisce mai") vissza Párizsba, a kedves elővárosi éjszaka után. Csodáskülönösek az ilyen hajnali első vonatok. Ott ücsörgünk egymás mellett, és miégis végtelenül távol, a…

Délben kelés, újra puha ágy, otthon. Az utóbbi pár éjszakát felebaráti szeretetből és pajtási cinkosságból házonkívül töltöttem. Net se volt, blog se volt, ti, látogatók is szép lassan elmaradtatok.Nem beszélek az otthoni közélet elképesztő fordulatairól, bízom benne,…

Két hét szünetem van az egyetemen, hát elkezdtem aktívan munkát keresni. Nálam van a néha sárga néha zöld, csodás országúti meridám, épp nyugodtan pihen a falon. A velibeket használva mindig érzek magamban valamit a prostituáltakhoz járó házasemberből: ideje volna azzal…

Tegnap mégegy közmondásos film Rohmertől, a L'ami de mon ami est mon ami - A barátom barátja a barátom, nem túl nagy szám, nagycsütörtöki szertartás, majd langyos nyáreste, az ilyenre mondják az olaszok, hogy dolce.(Pár szó a politikáról. A minap olvastam az indexen, és…

Nem tudom, mi van ma. Talán az óraátállítás? Ekkora tömeget még itt sem láttam soha, olyan a város, mint egy tömött metrókocsi. A könyvtárba másfél óra volt bejutni, és nincs üres asztal, a földön kuporgok, törökülésben.Tegnap este végül nem néztem filmet. Helyette…

Tegnap. Csípős hideg szél, néha rövid eső. A második alkalom az évfolyamtársaimmal együtt, hogy csak az együttlét kedvéért, érdek nélkül. Kedves időtöltés, de nehéz a fiatalos párizsi beszélt franciát érteni, sokszor fordítanak, hihetetlen szavakat tudnak használni...A…

Sajnos most az egyetemrol irok, igy nem lesznek ekezetek... Ma tobben mondtak, hogy egyetertenek velem abban, amit tegnap blogoltam. Volt aki dicsert, hogy jol kimondom, volt aki elmarasztalt, hogy evidenciakat bofogok vissza. Mindketto lehet.Egy lepessel tovabbgondoltam.Tobbekkel beszelgettem, es…

Lemondott.Tegnap későeste értesültem, már nem tudtam itt reagálni. Végighallgattam a kongresszusi beszédet, a bejelentést. Első pillanatra magával ragadott a szónok, az emellkedett pillanat és a szinte nemes gesztus.Persze erről szó sincs. Hiába próbálja a miniszterelnök a nemzeti…

Nemrég tekertem egy nagyot. Otthonról a külső hatkerbe órára. Nem vagyok beiratkozva, de hallgatok két szemináriumot egy neves grande école-ban, az EHESS-en. Ma zárt kapuk, biztonságiőr, és festékszóróval a lepedőn a felirat: EHESS en lutte, az EHESS harcban, óra tehát nincs. Már…

Telnek a napok. Ájult ébredések, rohanás, fáradtság, ebéd, metró, könyvtár. Filmek, össze-vissza ellőtt fényképek. Esti megérkezés: borral, sajttal, bagettel. Álmatlanság. Tegnap könnyed búcsú a nápolyi lánytól egy háborús film, a Full metal jacket után. A harmadik Kubrick…

Hazafelé sétálunk az esti mozi után. Saint Michel, Ile de la Cité, Sebastopol. A harangok lassan elütik az éjfelet. Nehéz felkelni, jéghideg van a lakásban, törött az ablak. Gong. Dél lesz, mire kimerészkedünk az utcára, lassan már moziba érdemes indulni. Le mépris, Godard. Gong.…

Megállok egy pillanatra, és mielőtt magamat és ezeket a szövegeket tovább engedném sodortatni a város által, megtöröm az eddigieket a következő bejegyzéssel.   Napok óta itt motoszkál bennem egy email: még ágyban fekve írtam egy levelezőlistára, a listán serdülőkori…

Ma nem történik semmi, mert tegnap ellenben. Megártott az első új, szabadlevegős nap, így fekszem megint, leküzdhetetlen fáradtság az emberé. Semmit: megnéztem a Roma szenvedésének utolsó perceit, háromnullra kikapott az Atalantától. A nyolcvanharmadik percben fogadtam, hogy…