eremita a parigi

Sikeresen átestem életem utolsó érdemi vizsgaidőszakán, kivéve ha a B, C, vagy D tervek lépnek életbe, vagyis ha valamilyen formában folytatom, vagy újrakezdem. Vagyis. Pénteken letettem életem elvileg legnehezebb szigorlatát, jókat húztam, ötös lett. Nekem mindig a nehéz megy,…

Hermetikus magányom lassan a végére ér. Három teljes-, meg két félnap. Délután négykor, menetrend szerint ugyanabban a percben, két felebarátom érkezik majd a városba. Az egyik keletről, a Porte de Bagnolet felől, a másik nyugatról, a Porte Maillot-n át, hogy aztán ugyanabban a…

Én nem tudom, biztos mindez csak kémia, de ma tényleg semmihez, de semmihez sincs kedvem, még a mozi, még a mai Pasolini is csalódást okozott. A könyvtár pedig teljesen megtelt, nem lehet bemenni, ígyhát a téren törökülök a gépemmel, a hideg, borús időben. Apropó... két hét…

Nem túl vidám a mai nap itt, a szinte végtelen eurázsiai kontinens nyugati szélén. A sietős, dolguk után járó - de jó nekik, de jó nekik... - embereken és a fáradhatatlan turistákon kívül senki nincs az utcán. Pedig máskor bezzeg hemzsegnek. Néha egy összetekert újsággal kell…

Két hét szünetem van az egyetemen, hát elkezdtem aktívan munkát keresni. Nálam van a néha sárga néha zöld, csodás országúti meridám, épp nyugodtan pihen a falon. A velibeket használva mindig érzek magamban valamit a prostituáltakhoz járó házasemberből: ideje volna azzal…

Borús, lehangoló idő jutott húsvétra a "bűn városának". Alig bírunk magunkkal mit kezdeni. Olyan nap ez, amin csak túl kell lenni valahogy, ebben egy múzeum és egy mozika siet majd a segítségünkre, meg Sibi, egy barát a volt osztályból, otthon budai, itt mediterrán,…

Megjelent a szövegem (http://www.litera.hu/hirek/parizsi-konyvvasar). Örültem neki. Tegnap még ez jött be első helyen, ha valaki a literara kattintott, reggelre beelőzte Szegő Jani tudósítása a hétvégi Kassák-konferenciáról. Tulajdonképpen egyáltalán nem kunszt egy efféle…

Ma fényes reggel. Kristóf – volt osztálytárs – érkezése ugrasztott ki az ágyból (nincs net, nem tudtam, hogy mikor jön), egy nutellásbagettes közös reggeli, aztán ő rohant a repülőhöz, mi meg maradunk itt, Paolo Conte szól. Készülünk a Pompidouba. Tegnap…