eremita a parigi

Két hét szünetem van az egyetemen, hát elkezdtem aktívan munkát keresni. Nálam van a néha sárga néha zöld, csodás országúti meridám, épp nyugodtan pihen a falon. A velibeket használva mindig érzek magamban valamit a prostituáltakhoz járó házasemberből: ideje volna azzal…

Nemrég tekertem egy nagyot. Otthonról a külső hatkerbe órára. Nem vagyok beiratkozva, de hallgatok két szemináriumot egy neves grande école-ban, az EHESS-en. Ma zárt kapuk, biztonságiőr, és festékszóróval a lepedőn a felirat: EHESS en lutte, az EHESS harcban, óra tehát nincs. Már…

Láttuk a Deltát. Sokáig ösztönösen a feliratot olvastam, aztán rájöttem, hogy jé, ezt értem: évek óta nem láttam magyra filmet moziban! A képeket és a zenét leszámítva szerintem gyenge, túl "tipikus" alkotás. Félix pedig ciki volt, úgy beszélt, mint egy robot.…

Az átkozott net épp a publikálás pillanatában szakadt meg tegnap este, így elveszett az előző bejegyzésem. Megpróbálom rekonsturálni. Mivel a tegnapelőtti napról számoltam be, az írásnak a satnya csütörtök címet adtam. Beragadtunk a rajtnál – próbáltam szellemeskedni…

Egy nagyon fáradsztó de egyáltalán nem hatékony, ekképpen teljesen elrontott nap végén, miután mindkét fontos és színvonalas egyetemi órámat úgy lekéstem, hogy érdemben egyiken sem tudtam már részt venni, az elsőt közvetlenül a reggeli fáradtság, áttételesen a tegnapi Oasis…

Újra Pompidou, újra este. Hétfő: az ájult kelések, a reggeli rohanások, a délelőtti éhezések (hogy aztán ebédkor degeszre tömjem magam), a francia évfolyamtársak napja. És a tavasz. Meg a velib. Nem szeretnék adós maradni a magyarázattal.A velib egyike azoknak a dolgoknak, ami…

Nulla óra kettő perc. Hazaértünk. A kiskatonát (Le petit soldat) néztük meg este Godardtól. A jegyszedőlány már mosolyog rajutnk, de hiába: a ciklus az ciklus, jó eséllyel soha többé nem lesz alkalom ezeket a filmeket mozivásznon viszontláltni. A filmben elhangzik egy hosszú…