Itt ülök egy hetedik kerületi pici egyetem hűvös alagsori előadójában. Párizs, Rue de l'Université. Francia és amerikai diákok vesznek körül, tanuja vagyok a nagy találkozásnak, ahogy egymásra csodálkozik a két kontinens. Ők mosolyognak, közvetlenek és mindenhez hozzá tudnak szólni. Mi amihez nem értünk, arról hallgatunk, és hát szinte semmihez sem értünk. Csend kontra csevegés. Kicsit mintha a saját unokáinkkal beszélgetnénk, élénken érdeklódnek a régi idők minden kedves részlete iránt. De semmi igazi elragadtatás.
Odakint lassan már nyár. Moziba alig járok, viszont sokat biciklizem a városban, meg társasági életet élek: búcsú a házaktól, búcsú az emberektől.
Utolsó kommentek