Esküvőn voltam, szép volt. Újra láttam sok-sok régi ismerőst, némelyeket akár négy-öt év után, biztos lesz akivel eztán majd néha újra együtt. Ma meg a szigetre készülök, ki. Semmi sem lesz, ami nagyon érdekel, egyedül a civil sziget, meg az a néhány barát, aki ott van, itthoniak, külföldiek, ésatöbbi. Lehet, meg sem várom az éjfelet.
Az utóbbi napokban készülődöm a nyár végén leadandó kritikákra az idei könyvheti művekből. Darvasi László: Virágzabálók, vagy 650 nagy, sűrűn teleírt oldal, egy Harmonia Caelestisnyi, már-már Emlékiratok könyvényi könyv, és hát nem annyi, több lett volna a kevesebb: igencsak letehető. Másfelől a Halmai Tamás-kötet, egy fiatal kritikusi életmű áttekintése. Nagyágyú. A nagy falat a Lecsó, Fehér Béla, az az Alföldbe megy, hosszabb, komolyabb, alaposabb munka tőlem, hogy miért pont erről, azt én sem tudom. Kicsit tartok is tőle.
Ezentúl meg kedves hűvös nyárutó. Budapest.
Utolsó kommentek