Az eső lába nem szűnik meg lógni. A permanens mindjárt zuhogás felemészti az embert, bánatot, szorongást szül. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor - főleg cserépkályha és pattogó tűz, kellemesen forró fürdőkád, szauna, és termálfürdő híján - egyetlen dolgot lehet tenni: telefont kikapcsolva, semmire sem gondolva, sehova sem sietve, megkockáztatom: a szellemi érdekkel, az elvégzendő teendők szorításával is leszámolva, bokától fejbúbig el kell merülni a zsúfolt és duruzsoló olvasóterem időn kívüliségébe, jótékony magányba.
Éppen ez történik. Még leírom ezeket a mondatokat, aztán minden ingert kikapcsolok, egyetlen könyv marad, a tegnapi Habermas.
Utolsó kommentek